Közeleg a Márton-nap, amihez rengeteg babonaság, hagyomány, és boszorkányság köthető. Kicsi korom óta fogékony vagyok ezekre, így hát libacombot sütöttem a hétvégén. Készítettem hozzá sült almás céklapürét, párolt lilakáposztát, és lilahagyma lekvárt…
A céklapürét nem csak azért emelném ki, mert saját találmány, de egészséges, finom, csodás, és az a szín (a csempémen azért nem mutatott annyira jól, de kész vagyok nagyvonalúan szemet hunyni az eset felett).
Időigényes, odafigyelős munka, de egy fejedelmi, és nem mellesleg meseszép tányér a munkánk végeredménye. Nekem most szerencsém volt, mert a férjem anyukája velünk töltötte a hétvégét, és vigyázott Janóra. Kedvemre piacolhattam, pepecselhettem, fotózhattam.
Íme a recept!
Hozzávalók (4 főre)
- 4 libacomb
A páchoz:
- kb. 2-3 dl olívaolaj
- 2 ek. mustár
- só
- bors
- rozmaring
A sütéshez:
- libazsír (de használhatunk vajat vagy margarint is)
- 4-5 alma
- fehérbor
A sült almás céklapüréhez:
- 5 db közepes cékla
- só
- olívaolaj
- a libacombok pecsenyezsírja, és az ebben kisütött almák
A lilakáposztához
- 1 fej lilakáposzta
- só
- 2 ek. cukor
- 3 ek. fehérborecet
- 1 tk köménymag
- pici olaj
- 1 dl fehérbor
A lilahagyma lekvár receptjét itt találjátok:
Az olívát, a mustárt és a fűszereket elkeverem, és az így elkészült pácban egy estén át pihentetem a libacombokat.
Felhevítem a zsiradékot, majd az almák társaságában viszonylag nagy lángon kérget sütök a combokra. Mikor szép ropogósra sült a bőre, felöntöm a fehérborral, és fedő alatt kb. 30 percig tovább sütöm. Ettől szépen megpuhul, mégis ropogós lesz a bőre.
A püréhez a megfőzött és meghámozott céklákat kisebb darabokra vágom, és a combokkal megsütött almával, és pecsenyezsírral pürésítem. Ízlés szerint rozmaringgal, sóval ízesítem.
A párolt lilakáposztát én a klasszikus recept szerint készítem: olajon „kipattogtatom” a köménymagot, majd ráteszem a vékonyra szeletelt lilakáposztát. Mikor a káposzta a felére esett össze, hozzáadom a sót, a cukrot, az ecetet, és a fehérbort, és készre párolom.
Jó étvágyat!
Bara
