A tökéletes rántani való hús tesztje

Posted on november 20, 2014

Ahogy általában a hazai gasztronómiában, úgy a cigány konyhában is kultikus szerepe van a rántott húsnak.

Jamie Oliver a legújabb könyvében az angolok comfort food-jairól, vagyis lélekmelengető, házias ételeiről ír. Ha elkészülne ennek a hazai változata, a nyomda közelébe sem kerülhetne, amíg szó nem esik benne a rántott ételekről, és most szándékosan nem fogok olyan klisékről írni, mint a vasárnap délelőtti klopfolás, mindenki tisztában van vele, hogy olyankor ezért leng ki a Kárpát-medencében a szeizmométer.

IMG_1328.JPG

Rántott húst sok mindenből lehet csinálni. Lehetne például borjúból, ha az beszerezhető/megfizethető alapanyag lenne itthon, vagy lehetne csirkéből, de ez kívül esik az érdeklődési körömön. Tehát, ha rántott hús, akkor sertés.

Ellenben itt van az internetes szakirodalom sztárja, ez a fledermaus (bőregér, aranypecsenye) nevű cafat. Számtalan leírásban, ajánlóban, toplistában és tesztben találkoztam már vele. Minden sertésnek van ilyen (a comb belső részéről van szó egyébként), mégsem botlunk ilyen kiírásba a hentespultban, mert nem szokás így bontani a húst. Persze megfelelő mennyiségű udvarlással és/vagy egy rugalmas hentessel gond nélkül beszerezhető. IMG_1305.JPG

Rég szerettem volna kipróbálni, szóval az egyik pénteken ment a telefon a hentesnek: tedd már félre, két óra múlva ott vagyok. Aznap nem volt nálam bankkártya, készpénz meg szinte alig, szóval aggódtam kicsit, hogy ki tudom-e fizetni, vagy maradhatok takarítani. Négy kisebb szelet hús (kb. 40 dkg) ~600 forint. Eddig tetszik, még egy kis hamburgerhús is belefért, az pont kifogyott. 

Hazaérve persze első dolgom volt csekkolni a húst, be kell valljam itt erősen elkezdtem kételkedni. A cafat szó tényleg helytálló ebben az esetben. Ott volt előttem az alapvetően gusztusos, friss hús, rajta jó sok mócsinggal. (Ha bárki is kételkedne, szeretném megerősíteni: a cafat és a mócsing szakmailag elfogadott szakkifejezések.)

Receptet nem írok, mert ehhez tényleg nincs képem, aki vajas kenyeret sem tud kenni, az is tudja: kicsi klopfolás (tényleg kicsi, egyszer már agyonverték az állatot, nem kell újra), só és bors, majd jön a liszt, tojás és prézli szentháromsága. Semmi flancolás, egyedül csak annyi, hogy házi zsemlemorzsát használtam: jó minőségű kenyeret reszeltem, szép nagy szilánkokra. Végül bő napraforgóolajban sütöttem aranybarnára. Nem, nem vajon, Anya sem úgy csinálta. 

IMG_1347.JPG

És hogy megtörtént-e a csoda? Jelentem, igen. Életem legpuhább, legszaftosabb és legízletesebb rántott húsát kaptam ebből az elsőre gyanús kinézetű húsdarabból. A tálalás nálam szigorúan sültkrumplival lehetséges, bár a krumplipüré sem akkora eretnekség. 

Szóval irány a hentes és jó étvágyat!

Zsani

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://romanigastro.blog.hu/api/trackback/id/tr466916059

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pierr Kardán 2014.11.20. 17:57:39

Hát, ez olyan, mint a csirkeosztriga, olvasni már olvastam róla, de látni még sosem láttam (pedig vagy 20 évig évente kétszer vágtunk disznót).

Amúgy biztosan finom lehet.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2014.11.20. 18:26:57

Jól néz ki.

Közel jársz az Igazsághoz, bár erről még nem hallottam, de a képen egy kicsit hasonlít az egyik favoritomhoz. Kevés zsírban rántott tarja, szobahőmérsékleten, esetleg másnaposan. (A hús, nem én.) Minden más is finom, de ez egy különleges ízkompozíció. A másik csúcs a csirke-felsőcomb, bőr nélkül, csonton vagy kilapítva, mindegy. Ahogy átjárják az életet adó nedvek... Bővítsd az érdeklődési körödet. :-D

m.o.p. 2014.11.20. 18:55:29

Örülnék, ha leírnád, melyik hentes hajlandó kibontani a combból.

m.o.p. 2014.11.20. 19:47:43

Az én kedvencem a lapocka sötétebb része rántva, kellemesen (2cm) vastagon. Plusz a tojásba teszek kakukkfüvet és parmezánt, ha nagyon komor a hangulatom kevés mustárport.

budaizsani 2014.11.20. 20:05:45

@Androsz: A csirke annyira nem az én jószágom, szeretném én, csak nem olyan az íze, mint gyerekkoromban. Illetve van olyan, de az dupla annyi. Egyébként a rántott combfilével semmi bajom, a mell viszont nekem száraz.

budaizsani 2014.11.20. 20:08:32

@m.o.p.: hu-hu.facebook.com/Steakshop Nekem sem esik mindig útba, de érdemes arra kanyarodni néha. Gál Józsi régi boltja, de a emberei nagyrészt maradtak, amikor ő átköltözött a jóval puccosabb Hegyvidéki Bevásárlóközpontba. Meg a lényeg, hogy a minőség is maradt a régi. Az ár-érték arány meg szerintem teljesen rendben van, a fiúk pedig elképesztően jó fejek. Éttermeknek szállítanak, ennek ellenére pl. a hamburgerhúsuk (ami pont a tökéletes arányban tartalmaz faggyút) 1700 Ft körül van. A facebookon lévő számuk él, érdemes telefonálni azért. Engem megvettek kilóra, nagyon szeretem őket.
süti beállítások módosítása